Előzetes konzultációt lehet kezdeményezni a környezetvédelmi hatóságnál, ha Ön olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
Az előzetes konzultáció célja, hogy környezethasználóként a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a környezet- és természetvédelmi, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. számú mellékletében meghatározott egyéb szakkérdésekre kiterjedő, az engedélykérelem dokumentációjának összeállítását segítő írásos véleményt kapjon. További célja, hogy a nyilvánosság a tervezett tevékenységgel kapcsolatos észrevételeit kifejtse. A vélemény kialakítása érdekében a 12. számú melléklet szerinti közigazgatási szerveket kell megkeresni, kivéve, ha a környezet- és természetvédelmi szakkérdések, valamint a 12. számú mellékletben meghatározott szakkérdés vizsgálata ugyanazon szerv hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
A kérelemhez csatolni kell a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt, amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el.
Fontos! Nincs hatósági eljárás, nem kell döntést hozni, és ebből kifolyólag nincs jogorvoslat!
A hatóság közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételeit a környezetvédelmi és természetvédelmi véleménnyel együtt a környezethasználó részére megküldi.
A környezethasználó a vélemény megadását követő két éven belül nyújthat be kérelmet a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránt. Ha a környezetvédelmi hatóság határidőben véleményt nem ad, a környezethasználó a vélemény hiányában is benyújthatja a kérelmet a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránt.
A konzultáció időtartama során a hatóság a keletkezett iratokat az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. A közzététel az illetékes hatóság honlapján, a magyarorszag.hu-n, valamint az érintett települések jegyzőnél biztosított.
A környezethasználó („az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a környezetnek, vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység megvalósítását tervezi”) előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
A környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárás nélkül környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat le, ha a környezethasználó olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel.
Az eljárás során a hatóság az ügyben keletkezett iratokat az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. A közzététel a hatóság honlapján, a magyarorszag.hu-n, valamint az érintett települések jegyzőinél biztosított.
A hatóság az előzetes vizsgálati eljárásban – a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében – megkeresi a tevékenység telepítési helye szerinti települések jegyzőit.
A hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendeletben megállapított szakkérdéseket vizsgálja: pl. természet- és tájvédelem, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, földtani közeg védelme, zajellenőrzés, közegészségügy, erdőre gyakorolt hatások, erdő igénybevétele, kulturális örökség védelme, termőföldre gyakorolt hatások, termőföld minőségi védelme, talajvédelem.
Az eljárásban az illetékes hatóság eljárásba vonása alapján – az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján – szakhatóságként részt egyéb szervezetek részt vesznek.
Az ügyben a hatóság döntése az alábbiakra vonatkozhat:
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság – önálló engedélyezési eljárások lefolytatása helyett – összevontan folytatja le, ha a környezethasználó kéri összevont eljárás lefolytatását.
A környezetvédelmi engedély megszerzése az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást megelőzi.
A kérelemhez csatolni kell a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő előzetes vizsgálati dokumentációt, amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el.
Az eljárás során a hatóság az ügyben keletkezett iratokat az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. A közzététel a hatóság honlapján, a magyarorszag.hu-n, valamint az érintett települések jegyzőinél biztosított.
A helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhang megállapítása:
A hatóság az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati, valamint az összevont eljárásban – a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében – megkeresi a tevékenység telepítési helye szerinti települések jegyzőit.
A hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendeletben megállapított szakkérdéseket vizsgálja: pl. természet- és tájvédelem, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, földtani közeg védelme, zajellenőrzés, közegészségügy, erdőre gyakorolt hatások, erdő igénybevétele, kulturális örökség védelme, termőföldre gyakorolt hatások, termőföld minőségi védelme, talajvédelem.
Az eljárásban az illetékes hatóság eljárásba vonása alapján – az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján – szakhatóságként részt egyéb szervezetek részt vesznek.
A szabályzat tartalmi követelményeit a 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet határozza meg.
Az eljárás során a hatóság a következő szakkérdéseket vizsgálja: természet- és tájvédelem, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, földtani közeg védelme
Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján szakhatóságot az eljárásba nem kell bevonni.
A környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzését a hatóság rendeli el az alábbi esetekben:
Környezetvédelmi felülvizsgálat szempontjából tevékenységnek minősül valamely – környezethasználattal, környezetveszélyeztető magatartással vagy környezetszennyezéssel járó – művelet, illetőleg technológia megkezdése, folytatása, felújítása, helyreállítása és felhagyása, továbbá az ezekhez szükséges építési és egyéb előkészítési munka végzése.
Érdekelt a meghatározott tevékenység gyakorlója vagy amennyiben az nem ismert, annak az ingatlannak a tulajdonosa, amelyen a műveletet (technológiát) folytatták, vagy folytatják.
Környezetvédelmi felülvizsgálatot
A környezethasználó felelősséggel tartozik a felülvizsgálat hitelességéért, illetőleg a közölt adatok valódiságáért.
Két féle környezetvédelmi felülvizsgálatot különböztethet meg, úgy mint:
A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat során a környezeti elemek teljes spektrumát lefedi a környezetvédelmi felülvizsgálat (általános eset).
A részleges környezetvédelmi felülvizsgálat célja az adott üzem egy kiválasztott környezeti elemre gyakorolt hatásának felderítése, vagy az adott elem szűk környezetben való állapotának megismerése (speciális eset).
A környezetvédelmi felülvizsgálat eredménye alapján az engedélykérelmet:
felsorolt tartalmi követelmények szerint kell összeállítani.
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság – önálló engedélyezési eljárások lefolytatása helyett – összevontan folytatja le, ha a környezethasználó nem kéri összevont eljárás lefolytatását.
A környezetvédelmi engedély megszerzése az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást megelőzi.
Az eljárás során a hatóság az ügyben keletkezett iratokat az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. A közzététel a hatóság honlapján, a magyarorszag.hu-n, valamint az érintett települések jegyzőinél biztosított.
A hatóság az eljárásban – a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében – megkeresi a tevékenység telepítési helye szerinti települések jegyzőit.
A hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendeletben megállapított szakkérdéseket vizsgálja: pl. természet- és tájvédelem, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, földtani közeg védelme, zajellenőrzés, közegészségügy, erdőre gyakorolt hatások, erdő igénybevétele, kulturális örökség védelme, termőföldre gyakorolt hatások, termőföld minőségi védelme, talajvédelem
Az eljárásban az illetékes hatóság eljárásba vonása alapján – az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján – szakhatóságként részt egyéb szervezetek részt vesznek.
A kérelemhez csatolni kell a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt, amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el.
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén a környezethasználó egy alkalommal alapállapot-jelentést köteles készíteni és benyújtani a hatóság részére, amelynek tartalmaznia kell a földtani közeg és a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal való szennyezettségére vonatkozó információkat.
Ezt abban az esetben kell megtenni, ha a telephelyre vonatkozó alapállapot-jelentés, illetve a vonatkozó felszín alatti vízvédelmi rendelet [219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] szerinti részletes tényfeltárási záródokumentáció nincs a környezetvédelmi hatóság birtokában.
Az alapállapot-jelentést az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemhez-, vagy a környezetvédelmi felülvizsgálathoz csatolva kell benyújtani. Az alapállapot-jelentés fogalmának jelentése a földtani közeg és a felszín alatti vizek veszélyes anyagok általi szennyeződésének mértékére vonatkozó információ. Az alapállapot-jelentést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. számú mellékletében meghatározott tartalommal, az Európai Bizottság által kidolgozott útmutató figyelembevételével kell elkészíteni. Az alapállapot-jelentés két fő részből áll:
Amennyiben Ön érdekelt – a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 73-76. §-ok megfelelő alkalmazásával – saját környezetvédelmi teljesítménye értékelésére (tevékenysége átvilágítására), tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felmérést végezhet (végeztethet). A kérelmére azt az illetékes kormányhivatal jóváhagyja. Amennyiben a tárgyi ügy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozik, az eljárásra az általánostól eltérő szabályok vonatkoz(hat)nak. Az eljárásért a kérelem benyújtásával egyidejűleg környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló FM rendelet 1. számú mellékletének vonatkozó pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A befizetésről szóló bizonylatot a kérelem benyújtásával egyidejűleg az illetékes kormányhivatal részére meg kell küldeni.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény [továbbiakban: Cstv.] 31. § (1) bekezdés c) pontja rendelkezése szerint a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül a felszámolónak és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat.
A nyilatkozatot a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése előírja, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője a gazdálkodó szervezet telephelyére, valamint székhelyére vonatkozó, a Cstv. 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatát a telephely és a székhely szerint illetékes környezetvédelmi hatóság számára adja meg. A nyilatkozat formai és tartalmai követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza.
A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 14. §-a kimondja, hogy „Amennyiben a végelszámoló a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 102. § (3) bekezdés e) pontja szerint értesíti a környezetvédelmi hatóságot, az értesítést az 1. számú melléklet szerint kell elkészíteni. A végelszámolás során a 3-9. §, valamint a 12. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
A nyilatkozattételkor ki kell térni arra, hogy a cégbíróságnál bejegyzett tevékenységi körök közül a cég az elmúlt 5 évben melyiket gyakorolta.
A környezetvédelmi hatóság a nyilatkozat alapján vizsgálja, hogy mennyiben állnak fenn, illetve mennyiben állapíthatók meg környezethasználattal járó olyan környezeti hatások, környezeti terhek, amelyek megszüntetéséhez, rendezéséhez a felszámolás során jogok és kötelezettségek kapcsolódnak.
A nyilatkozatot elbíráló környezetvédelmi hatóság a gazdálkodó szervezetet környezeti állapotvizsgálatra kötelezheti, ha
A hatóság a következő szakkérdéseket vizsgálja: természet- és tájvédelem, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, földtani közeg védelme.
Az eljárásban az illetékes hatóság eljárásba vonása alapján – az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján – szakhatóságként részt egyéb szervezetek részt vesznek.