Vízjogi engedélyezések

Tartalomjegyzék

  1. Szennyvízkibocsátási engedély
  2. Önellenőrzési terv
  3. Üzemi kárelhárítási terv
  4. Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási engedély
  5. Kármentesítési eljárások

Szennyvíz kibocsátási engedély

Amennyiben tevékenység folytatóként nem végez szennyvízkezelést vagy a szennyvíz-előkezelő ÉME vagy CE minősítéssel rendelkezik – azaz nem vízjogi engedélyköteles -, ott szennyvíz-kibocsátási engedélyben határozza meg a hatóság a kibocsátási határértékeket, abban az esetben ha kommunálistól eltérő közüzemi szennyvízcsatornába történő szennyvízkibocsátás történik.

A vonatkozó jogszabály alapján meghatározottak szerint ad az illetékes Környezetvédelmi Osztály szennyvíz kibocsátási engedélyt, mely tartalmazza a környezethasználó tevékenységére vonatkozó szennyvíz kibocsátási határértéket.

A szennyvízkibocsátás engedélyezése iránti kérelmet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti, melyben állok rendelkezésre.

Önellenőrzési terv

Önellenőrzési tervet kell készíteni és jóváhagyatni a Hatósággal szennyvízkibocsátás esetén, amennyiben a szennyvízkibocsátás meghaladja a 15 m3/d mennyiséget vagy amennyiben a Hatóság megköveteli. Az önellenőrzési terv a tisztított szennyvíz akkreditált mintavétellel és vizsgálatával, azaz ellenőrzéséről (monitoringjáról) szól. Az önellenőrzési terv elkészítés kapcsán is állok rendelkezésre.

Üzemi Kárelhárítási terv

Az köteles Üzemi Kárelhárítási Terv készítésére, aki a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott tevékenységet végez, ami egyben egységes környezethasználati engedély (ekhe) köteles tevékenység is. Ezen túl az is, akit a Környezetvédelmi Hatóság vagy a Vízügyi Hatóság az általa alkalmazott, a környezetet veszélyeztető technológia miatt erre kötelez. A terv elbírálása az egységes környezethasználati engedélyezési eljáráskor vagy az ekhe módosításkor történik, illetve önálló eljárásban is történhet. A tervet a környezetvédelmi hatóság határozattal bírálja el. A tervet szükség szerint, de legalább öt évente felül kell vizsgálni és a felülvizsgált tervet ismét jóváhagyásra benyújtani. Az üzemi terveket a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő vagy tervező készítheti el.

Az eljárás menete:

1. Szakkérdések vizsgálata:

A hatóság a következő szakkérdéseket vizsgálja: természet- és tájvédelem, hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, földtani közeg védelme.

2. Szakhatóság bevonása:

Az eljárásban az illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is – az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján – részt vesz szakhatóságként.

Üzemi kárelhárítási tervek tartalmi követelményeit a vonatkozó jogszabály pontosan meghatározza.

Vízjogi létesítési-, üzemeltetési-, fennmaradási engedély

A jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve vízjogi engedély szükséges a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély), a létesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély), és a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).
Elvi vízjogi engedély kérhető a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízhasználat, vízimunka és vízilétesítmény műszaki tervezéséhez. Elvi vízjogi engedély a tulajdonos, az építtető vagy a vagyonkezelő részére adható, de azt az előbbiek megbízásából is lehet kérelmezni.

A vízjogi létesítési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.

Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó – a jogszabályokban és a hatósági előírásokban meghatározott – jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. A vízjogi üzemeltetési engedély – az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett – feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére.

Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízimunka, vagy vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól – kivéve azt az esetet, ha az építtető a létesítményt a vízügyi hatóság által megállapított határidő alatt és a hatósági előírások betartásával megszünteti, az eredeti állapotot visszaállítja– fennmaradási engedélyt kell kérni.

Kármentesítési eljárások

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet rendelkezései szerint a pontszerű szennyező forráshoz tartozó valószínűsíthető szennyezettség, illetve károsodás esetén a köz érdekében kármentesítést kell végezni.

A kármentesítéssel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban szünetelésnek nincs helye.

Kármentesítésre kötelezett, aki a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 101-102/A. §-ában meghatározottak szerint felelősséggel tartozik.

Ha állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az OKKP és annak alprogramjai keretében kell végezni.

A kármentesítés szakaszai:

  1. tényfeltárás, amely felderítő és részletes vizsgálatból állhat;
  2. beavatkozás;
  3. az a) és b) pontokban meghatározott szakaszokban, illetve azokat követően folytatott monitoring.

A kármentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhető.

Az eljárás menete:

1. Szakkérdések vizsgálata:

A hatóság a következő szakkérdéseket vizsgálja: természet- és tájvédelem; hulladékgazdálkodás; levegőtisztaság-védelem; földtani közeg védelme; zajterhelés; a felszín alatti ivóvíz-, ásványvíz- és gyógyvízkészlet minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények vizsgálata; talajvédelem

2. Szakhatóság bevonása:

Az eljárásban az illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is – az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján – szakhatóságként részt vesz.

A kármentesítés során szakértői és tervezési feladatok elvégzésére a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 92. §-a szerinti – az adott szakterület, illetve résszakterületnek megfelelő – szakértőt vagy tervezői jogosultsággal rendelkező szakembert kell igénybe venni. Amennyiben a kármentesítés sajátosságai megkövetelik, a jogosultságoknak a kármentesítés adott szakaszának teljes folyamatát le kell fedniük.